"De minden perc mit éltem veled tudd, már részem, miénk.
A mosoly rajtad még pont olyan, mint rég,
csak már nem az enyém.
Miért kellett másképpen? Miért van hogy mást érzek, mint te?
Nekem egész másról szól.
Még mindig kívánlak, csak tudd én itt várlak örökre:
hisz minden rólad szól."

- Kérlek, maradj velem!
- Maradjak veled? Minek? Nézd meg, máris veszekszünk!
- Mindig is ezt csináltuk. Veszekszünk. Te néha arrogáns gazembernek nevezel, én meg téged néha hisztis csajnak. Mert az vagy. Az idő legnagyobb részében. Én nem félek attól, hogy megsértelek, mert 2 másodperc alatt túlteszed magad rajta, és ismét hisztizel.
- Hát akkor?
- Nem lesz könnyű, iszonyú nehéz lesz! Minden nap meg kell küzdenünk, de én erre vágyom, mert akarlak téged! Mindenestül! Örökre! Együtt, minden nap!

Tudod mit mondok neked? Örülj, amikor hisztizünk! Becsüld meg a veszekedést és szokj hozzá, hogy mi nem tudunk olyan hanyagul legyinteni, mint ti férfiak! Fogadd el. Nekünk ki kell mondani a problémákat! Tudod mitől félj? Amikor már nem veszekszünk. Amikor legbelül már nagyon rég forr valami. Öntudat, talpra állás, erő. Tudod mikor a legerősebb és legveszélyesebb egy nő? Amikor hallgat!

Azt hiszem ilyen boldog még sosem voltam, mint most, mellette. Egyik napról a másikra lopta magát a szívembe. Nem hittem volna az elején, hogy működni fog, de most már képtelen lennék nélküle élni, azt hiszem megtaláltam a másik felem!♥

Lesznek akiket megbántasz úgy, hogy észre sem veszed. Lesznek, akik úgy bántanak meg, hogy fogalmuk sem lesz róla. Lesznek, akiket barátnak hittél, de saját maguk előtt is elbuknak. Lesznek akik ellenségnek látszanak, s ők állnak melléd a bajban. Lesznek útonállók, bliccelők, átutazók. Lesznek akiket nevetve, s akiket sírva hagysz ott egy-egy állomáson. Mindig, mindennek célja van. Fáradalmas, izgalmas utazás az élet. S ha találsz egy útitársat, aki végigkísér rajta, elértél mindent, amiről mások csak álmodoznak.

Hibák. Nagy valószínűséggel csak azért vannak hogy újból és újból elkövethesd őket. Mi másért? Olyan dolgok amiket egyszer már megtettél és megbántál és mintha a múlt újból ismétlődne és újból ugyanabba a hibákba esnél. Pedig megígértetted magaddal hogy SOHA, de soha többé nem követed el. De megtetted és meg is fogod tenni. Mert így van jól. Mert így kell lennie. Elhitetheted magaddal hogy legközelebb majd más lesz, máshogy alakul, másképp döntesz, de a végére rá kell hogy döbbenj ez nem egy mese amiben minden úgy alakul ahogy szeretnéd. Ez a valóság,és túlélni nem valami egyszerű dolog.