"De minden perc mit éltem veled tudd, már részem, miénk.
A mosoly rajtad még pont olyan, mint rég,
csak már nem az enyém.
Miért kellett másképpen? Miért van hogy mást érzek, mint te?
Nekem egész másról szól.
Még mindig kívánlak, csak tudd én itt várlak örökre:
hisz minden rólad szól."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése